Az 1895-ben, Hubert József tervei szerint épült kastély furcsamód nem védett – csak a parkja –, stílusára nézve pedig szemre neoklasszicistának tűnik, bár a klasszicistától a barokkon át a neoreneszánszig sok mindennek titulálják az idegenforgalmi ismertetőkben. Tüdőkórházként funkcionált az épület a hatvanas évektől egészen 2006-ig, amikor is egészségügyi magánbefektetők vették meg jó áron, és uniós támogatással szívgyógyászati szanatóriumot, utógondozót létesítettek itt. Ez a funkció félúton van a szívkórház és a wellness-szálló között, szívműtét utáni jómódú lábadozókat fogad – egyik első vendégként-páciensként egyébként Liz Taylort.
A főszárny felújítása gondos munka, az épület eredeti állapotában alig volt megmenthető érték. Az előcsarnok és a kastély részben elpusztult homlokzatdíszeit helyreállították. A feltárások során az elmúlt évszázadban elkövetett építési gorombaságok sorát találták meg. Már a grófi időkben is rávakoltak, rástukkóztak a selyemtapétára. A pincében betömött helyiség is volt. A kastély helyén eredetileg a Torkos kúria állt, amit egyes források Ybl keze munkájának tartanak. A kastély építésekor ez a kúria beleépült az épületbe.
Építészetileg a nyolcvanas években épült hátsó lepényépület újragondolása volt érdekes feladat. A valamikori kazánház meglehetősen méltatlan (hogy azt ne mondjam: ronda) bővítménye volt a kastélyépületnek, azonban arra igen alkalmas, hogy a wellness és egészségügyi-gyógyító funkciók elhelyezést nyerjenek benne. Az ifjú építész, Szilágyi Dániel egyik feladata az épülethez kapcsolás színvonalas megoldása volt – erre egy télikertet tervezett, ami ugyan a kastélyhoz nem a legszebben csatlakozik, de egyértelműen választja szét a szállodai és egészségügyi tereket, és egy kellemes átmeneti teret hoz létre – ráadásul kastélykertektől nem idegen eszközzel.
A másik feladat az épületnek – és főleg lapostetejének – esztétikusabbá tétele. A zöldtető ilyen esetben szinte kötelező, és kézenfekvő megoldás, míg a korábbi kis udvar helyén üvegtetős wellness tér jól eltalált arányú „átmeneti tér”, a zordabb időjárású napokon is a kinti mozgás élményét nyújtja.
Nagy figyelmet fordítottak az energetikára és a megújuló energiaforrásokra (csak napkollektor és fa illetve faaprítékos fűtés van). A kis épületek és a lepény bőséges hőszigetelést kaptak (12-45 cm), a kastély hőszigetelését is jelentősen javították, valamint a zöldtető előnyös klimatikus tulajdonságait is kihasználták.
Az üvegtető megoldásának kiválasztásánál többféle ajánlatot megvizsgálva döntöttek a ragasztottfa tartókra szerelt tetősíkablakok mellett, ami rendhagyó – és relatíve nagyon olcsó – megoldás, de ami ezután a tetőre telepített további két elem, a két kollektorfelület fajtáját is meghatározta. Ez a friss és gyakorlatias gondolkodás vonul végig az épület külső formálásán is – összességében a kastéllyal nem konkuráló, visszafogott, szép megoldás született.
Építész: Szilágyi Dániel
Fotó: Fényes Gábor