A beépítés U-alakú: az útra merőlegesen áll a két oldalsó szárny, így innen olyan az épület tömege, mintha két kisebb, oromzatos épületből állna, melyek a telek mélyén vannak csak összekötve. Ezzel a formával sikerült elérni azt, hogy a szállodának legyen egy belső udvara, egy saját világa, miközben a két karcsúsított épületszárny – még ha áttételesen is – Visegrád hagyományos, fésűs beépítését idézi. A város látképe, a Fellegvár felől nézve, igazolja ezt a törekvést. A homlokzatokon tégla és kőburkolat, valamint vakolat jelenik meg: az előbbiekkel a város nevezetes középületeihez, elsősorban a királyi palotához, a vakolattal pedig a hagyományos visegrádi lakóházakhoz kapcsolódik az épület.
A tetőtérbe nagy alapterületű apartmanok kerültek, amelyeknek jellemzően csak az egyik fele tetőtér jellegű, a másik hagyományos, mindenütt sík födémmel, ezért a helyiségeknek nincs padlásszoba jellegük. A 45°-os tetővel határolt oldalról különleges kilátás nyílik a hegyek felé – éppen a tetőtéri ablakoknak köszönhetően. Tehát kifejezetten minőségi lakóterek kerültek ide, amelyeket izgalmasabbá is tesz a ferde síkok látványa.
A tetőtéri ablakok a homlokzati nyílások többségéhez hasonlóan elválasztva, az építészeti koncepció részeként sorolás nélkül helyezkednek el. Az építész olyan egyensúlyra törekedett, amelyben az ablakok – kívülről – távol vannak ugyan egymástól, de ez – belülről – nem megy a panorámaélmény rovására. A tetőtéri oldal éppen a hegyek felé néz, és a szállóvendégeknek nyilvánvaló igényük lesz, hogy gyönyörködjenek a látványban. Ezért esett a választás arra az ablaktípusra, amely a felső tengelye körül is nyitható, így a vendégek gyakorlatilag egy kellemes és különleges „kiállót” kapnak, ahonnan erkélynyi szögben nyílik kilátás.
A szálloda építészete és belsőépítészete egységes koncepciót tükröz. A Masznyik Csaba által meghatározott "arts and crafts" indíttatásnak a belsőépítészetben is megvan az analógiája. Jóföldi Szabolcs belsőépítész közreműködésével sikerült összhangot teremteni a megrendelői igények, a belsőépítész ízlése és az építész vágyai között.
Építész tervező: Masznyik Csaba
Építész munkatársak: Szabó Ágnes, Béres Attila, Dóczi András
Belsőépítészet: Jóföldi Szabolcs, Simon Sándor, Zsoldos Krisztina