tetőtéri szellőzés
tetőtéri szellőzés
tetőtéri szellőzés

Az egészséges beltéri klíma

Az épületek belső tereiben a jó minőségű légállapot kialakulását egyaránt meghatározza a levegő hőmérséklete, páratartalma és összetétele (pl.: O2 és CO2 tartalom). A légnedvesség mértékét két tényező befolyásolja: a belső nedvességforrások intenzitása valamint a kívülről beérkező friss levegő mennyisége.
Az életvitel valamint a vizes helyiségekben zajló közvetlen páratermelő tevékenységek következtében egy 4 tagú család esetén a napi páratermelés elérheti akár a 10-15 litert is. A nyílászárókkal szemben elvárt légzárási követelmények valamint az energiaveszteség csökkentése miatt megnövekedett jelentőségű párafékező réteg hatására felgyülemlett pára a légállapot romlásához vezethet és kicsapódhat a hidegebb felületeken. A belső térben felhalmozódott vízgőzt a szellőztetéssel bejuttatott friss levegő felhígítja, mivel a hideg levegő csak kis mennyiségű vizet képes tartalmazni. Így egyszerűen csökkenthető a beltéri levegő nedvességtartalma, míg az oxigén mennyisége ezzel egy időben növekszik.
tetőtéri szellőzés
tetőtéri szellőzés

Szellőzés

A hatékony légcsere biztosításának többféle módja létezik. A legjobb eredményt a módszerek kombinációjával érhetjük el.

Az egészséges beltéri klíma érdekében javasoljuk a következő tényezők figyelembe vételét


1. Ha az ablak alatt függőlegesen, az ablak felett vízszintesen készül el a belső burkolat, több fény jut a helyiségbe és a levegő áramlása akadály nélkül létrejön az ablak előtti térrészben is.

2. A fűtőtestet érdemes közvetlenül az ablak alá tervezni, hogy a meleg levegő az üvegfelületet át tudja öblíteni.

3. Az üvegfelületeken beérkező napenergia melegítő hatását a VELUX redőnynyel vagy a külső hővédő rolóval mérsékelheti.

4. Télen a VELUX redőny hőszigetelő pajzsként használható. Leengedett állapotában jelentősen csökkenti az ablaküvegen át a hőveszteséget.

5. A helyiség hőmérsékletét megfelelő szinten kell tartani.

6. Korlátozzuk a párásodást előidéző tényezők számát.