A háznak érdekes a története. A második világháború alatt bombatalálat érte, és egy alacsonyabb, nem szimmetrikus tetővel építették újjá, amely nem illeszkedett a szomszéd házak egyértelmű tetővonalához. 2008-ban a régi anyag felújításának szükségessége arra ösztönözte az apa és fia duót, hogy a hallgatói kutatást projektté alakítsák.

A jobb és bal oldali nyeregtetőhöz illeszkedő új, szimmetrikus tetőt terveztek, amely egyben – a teljes homlokzat mentén való hosszanti üvegezés bevezetésével – lehetőséget adott az alatta lévő lakások mennyezetének megemelésére is.

Egy meglévő házra való ráépítés sok korlátozást jelent, különösen a szerkezet és a födémek miatt. A szellőző aknáknak feljebb kell menniük, és a bővítésnek a meglévő tehertartó falakon kell állnia. Mivel a helyszín a város közepén található, elengedhetetlen volt egy hatékony, előregyártott konstrukció, amelyet minimális idő alatt lehet összeszerelni. Strobl úgy döntött, hogy ebben a projektben keresztrétegelt fát is felhasznál. Az anyag ökológiai, a lemezeket a gyárban méretre vágják, és a helyszínen csavarozzák össze. A keresztrétegelt faanyag (CLT) könnyű, ami egy másik lényeges szempont a történelmi épületek tetőbővítésénél.

A fényárban úszó helyiségek kialakítása nem könnyű egy védett területen, ahol a galériák nem lehetnek hosszabbak a ház hosszának 50%-ánál. Szerencsére a helyes nappali fényeloszlást már a tervezési folyamat korai szakaszában figyelembe vették. Martin Strobl Jr. leírja, hogyan történt: "A VELUX képviselője az irodába látogatott, hogy egy másik projektről beszéljen. A Schillerstrasse első tervei az asztalon hevertek, ezeket is megbeszéltük. A VELUX Daylight Visualizer eszközzel készített 3D modell megmutatta, hogy a sarkok és a mennyezet is alulvilágítottak."

Új, saját lépcsőház vezet fel a fényre, a tágas tetőtéri lakáshoz. Az óvárosi tetőforma-előírások miatt csak a konyhának van függőleges fala és kapcsolata az erkéllyel. Az összes többi helyiséget felülről világítják és szellőztetik.

A funkciók a meglévő aknák és csövek körül helyezkedtek el, ami érdekes helyiség-tipológiát eredményezett. A hálószobák hagyományosak; arányaik a lenti lakásokra emlékeztetnek. Középen van egy fényárban úszó fürdőszoba, amely egy felülvilágító ablakon keresztül világítja meg a folyosót. A folyosó és az átjárható konyha kapcsolódik a nyitott nappali és étkezőhöz, amelyet szárnyak osztanak két zónára, emlékeztetve a klasszikus szobaarányokra.

Az átlátszó fehérre mázolt lucfenyő rétegelt lemez belül látható, finom mintázata helyettesíti az egyéb faldíszeket.