Egy régi istálló helyére álmodtak Ausztriában családi házat, ami generációkat köt össze, ötvözve az energiatakarékos technológiát a hagyományos építészet elemeivel.

Első pillantásra érthető, miért találja egy fiatal család Auersthalt vonzónak a letelepedésre. Ausztria borvidékének egyik gyöngyszeme a falu, melynek központját a szorosan elhelyezett házak, borospincék sora és lankás dombok jellemzik.

A falu szélén a Döllinger-Tsao-család kezdte meg családi házuk felépítését egy régi istálló helyén, amely közvetlen átjárást biztosít a szomszéd házban lakó nagyszülők otthonába.

A környezettudatos család Martin Rührnschopf építészt bízta meg a tervezéssel, aki érzékeny hozzáállásának és a helyfüggő ökológiai szempontokat is szem előtt tartó tervezőmunkájának köszönheti hírnevét.

A tervező csapat az energiát, a kényelmet és a környezetet egységként kezelő holisztikus megközelítést alkalmazva egy low-tech aktívház tervezését tűzte ki célul, amely ugyanakkor javítja a lakói életminőségét. A kisméretű telken, amely két meglévő épület között található, korábban egy istálló volt. Ebből adódóan az új épület a modern életmód igényeit kielégítve a múlt hagyományait tükrözi.

A régi istálló telkére Rührnschopf egy 192 m²-es otthont tervezett, amely ötvözi az eredeti mezőgazdasági épület külsejét és a modern elemeket. Az építkezés 2013-ban fejeződött be. Az istálló korszerű értelmezése a belső tereken is végigvonul: pillérek tartják a szerkezeti elemeket, a mennyezeti gerendák és a teljes tetőszerkezet fából készült.

A belső tér néhány falfelületébe beépítették a lebontás közben megmentett régi agyagtéglákat.

Az építész megtartotta és újraértelmezte a hagyományos funkciókat, beleértve a szellőzőnyílásokat és a csúszópajzsos ajtókat, melyekkel megnyitható a tér az utcafront felé vagy néhány egyszerű mozdulattal magánszféra alakítható ki. A tervek szerint a zu‑Haus közvetlenül csatlakozik a szomszédos nagyszülők otthonához.

A tervezőcsapat fontosnak tartotta az olyan kialakítást, ami még a szürke, borús napokon is elegendő fényt enged a belső térbe, amelyek gyakran egymást követik a borvidéken az őszi és téli hónapokban.

A déli oldal függőleges üvegezése és a tudatosan elhelyezett tetőablakok biztosítják a természetes fényárt, amely egy hívogató, barátságos belső teret hoz létre. A bőséges napfény, fehér falak, világos fa és betonpadló kombinációjából adódó fényjáték lenyűgöző hangulatot teremt.

A tetőtéri ablakok áttetsző elektromos hővédő rolókkal vannak felszerelve, amelyek a nyári napok reggelein automatikusan lehúzódnak.

A Döllinger-Tsao-család nem akart mechanikus szellőzést beépíteni, így már a tervezés korai szakaszában Rührnschopf úgy alakította ki a homlokzati és tetőtéri ablakok pozícióját, hogy azok megfelelő szellőzést biztosítsanak.

A homlokzati ablakok rejtett motorjai levegőztető nyílásokként működnek, míg a VELUX INTEGRA^® tetőablakok ugyancsak rejtett motorral biztosítják a kiáramló levegő útját felfelé. Az eredmény egy természetes szellőztető-rendszer, amely az úgynevezett kéményhatásnak köszönhetően maximális eredményt nyújt energiafelhasználás nélkül, minimális technológiával.