Hosszú távú megoldást és rengeteg variációs lehetőséget ad egy tetőtérrel rendelkező ingatlan. Ha ma még úgy is gondoljuk, hogy elegendő terünk van, a gyakorlat azt mutatja, hogy könnyen ki lehet nőni bármely lakóteret. A tetőtér kézenfekvő megoldást tud nyújtani a megváltozott családi helyzetre is, például ha új családtag érkezik, ha a gyerekeknek külön szobára van szükségük, vagy szeretne összeköltözni a család. A tetőteret nem szükséges építkezéskor lakótérré alakítani. Ha kifutunk a tervezett költségvetésből, erre a későbbiekben is bármikor lehetőségünk van, ha több térre van igényünk és mindezt jelentősen kedvezőbb kivitelezési költségekkel tehetjük meg, mint egy hozzáépítés, vagy ha nagyobb házba költöztetjük az egész családot. Könnyű falakkal több helyiségre is oszthatjuk a teret, amit az idő múlásával igény szerint módosíthatunk, sőt ha jól tervezzük meg a gépészetet, akkor a tetőtérben külön lakrész is kialakítható.

A beépítési százalékból tudjuk meg, hogy a telek területéből mennyi helyet foglalhat el a házunk. Ez a terület bruttó, falakkal együtt értendő, vagyis leegyszerűsítve a ház külső kerülete. Általában 10-30% között mozog, és szinte mindannyian hajlamosak vagyunk a legnagyobb százalékra törekedni, teljesen kihasználni, ami nem feltétlen a legelőnyösebb. Egy 15x50 (750) m² méretű teleknél ez 75-225 m² alapterületű házat jelenthet. 

Minél nagyobb alapterületű házat építünk, annál nagyobb lemondásokra kényszerülünk a kert - vagyis a zöldfelület - kapcsán, pedig ez az egyik legfontosabb ok, ami miatt az emberek családi házba vágynak. Ha racionálisan mérlegeljük vágyainkat, a nagyobb lakóteret és a szép nagy kertet egyszerre is megkaphatjuk.

A megoldást a tetőtér nyújtja. Ugyanakkora ház alapterület mellett a lakóteret majdnem megduplázhatjuk. Azért csak majdnem, mert a ferde síkok alatt nem tudunk minden négyzetmétert „bejárni”, bútorokkal tudjuk kihasználni a 190 cm magasság alatti területeket. A földszint és a tetőtér között a különböző funkciójú helyiségeket könnyű felosztani, lent a közösségi terek, fent a privát zónák kaphatnak helyet. Példánknál maradva a 750 m²-es telken egy földszint+tetőteres ház összterülete 150-450 m² is lehet. 

Ne feledjük azt sem, hogy a kert megtartása nem csak számunkra teszi kellemessé ingatlanunkat, hanem annak vonzerejét is növeli egy esetleges jövőbeni eladásnál. 

Ha építkezésbe fogunk, akkor kihagyhatatlan lépés, hogy a bankszámlánknak legkedvezőbb házformát, építési módot válasszunk.  Érdemes szem előtt tartani, hogy a hasznos alapterület egy négyzetméterére vetítve  jelentős költségeket takaríthatunk meg, ha beépítjük a tetőteret. Egy hagyományos építési módú tetőtér nélküli és egy tetőteres ház költségeinek összevetéséből megállapíthatjuk, hogy a szerkezetépítés tekintetében nincs sok többlet költségünk, hiszen

• a födém adva van,
• a tetőszerkezet kész,
• lépcsőt kell készíteni (ez egy minimális plusz költség),
• a födémet kell szigetelni és elburkolni, vagy a tetőszerkezetet kell szigetelni és belülről burkolni (ez szintén minimális plusz költség),
• az elektromos és gépészeti rendszert kell fent is kiépíteni,
• falakat kell húzni/építeni,
• tetőtéri ablakokat kell beépíteni.

Ha az egyébként fent létrehozható hasznos alapterületet a földszint mellett szeretnénk a házhoz hozzáépíteni, akkor az könnyen belátható, hogy az építés költségei jelentősen emelkednének. Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanakkora hasznos alapterület megépítése egy egyszintes házban többe kerül, mint ha a házat tetőtérrel építjük meg.

Új tetőteres házunk építése vagy meglévő házunkban a tetőtér beépítése olyan anyagi terhet jelenthet a család számára, amelyre érdemes előre felkészülni. A megtakarítások képzésén felül mindenképpen hasznos, ha feltérképezzük, hogyan, milyen formában juthatunk kedvező feltételek mellett még több pénzhez.

Lakástakarék-pénztár
A lakástakarék-pénztárak esetén 30%-os állami támogatást kaphatunk a befizetett pénzünk után, ami igencsak vonzó lehetőség. Az állami támogatást felhasználhatjuk tetőtéri ablakok cseréjére, tetőtér-beépítésre, telek vásárlásra és házépítésre is. A lakástakarék-pénztár lényege, hogy állami támogatás áll mögötte, amely évente max. 72.000 Ft, és a befizetések 30%-a. Ha józanul gondolkodunk, ez azt jelenti, hogy nem érdemes évente 240.000 Ft-nál többet befizetnünk (ennek a 30%-a a 72.000 Ft), mert e fölött már nem jár állami támogatás. A havi 20.000 Ft-os megtakarítás és befizetés pedig legtöbbünk számára könnyen vállalható. A legjobban akkor járunk, ha 4 éves lakástakarék-pénztári szerződést kötünk.

CSOK tetőtér-beépítésre
Tetőtér-beépítés esetén csak akkor kaphatjuk meg a vissza nem térítendő 10 millió Ft-os CSOK-ot és a 10 millió Ft kedvezményes hitelt, ha van 3 gyermekünk vagy vállalunk 3 gyermeket a jövőben, a tetőtérben két önálló lakást alakítunk ki (melyeket két külön albetétként jegyeztetünk be), a lakás legalább 60 m2 alapterületű és a lakásba be is költözünk és használjuk.

CSOK meglévő lakás bővítésére
Ha családi házunk földszintjét már kinőttük és a bővítésre a tető alatti padlástér hasznosítását választjuk, a CSOK meglévő lakás bővítésére vonatkozó előírásai szerint támogatáshoz juthatunk a bekerülési költségeink finanszírozásához. Fontos, hogy a hasznos alapterületet legalább egy lakószobával növeljük a tetőtérben és fontos az is, hogy ez a bővítés nem járhat az épület térfogatnövelésével (nem változtatjuk meg a tetőformát, nem növeljük meg a tetőtérben a térdfalat). További kívánalom, hogy a tetőtér-beépítéssel nem jön létre új lakás (önálló új albetétként nyilvántartott lakás) a tetőtérben.
Ebben az esetben is gondoskodnunk kell kellő önerőről, mert a CSOK összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át. Számlával a költségvetés legalább 70%-át igazolni kell.

(2018. áprilisi adatok alapján)

Ha nem akarjuk, hogy a nyári kánikula tesztelje a tűrőképességünket, három dologról kell gondoskodnunk. Először is megfelelő vastagságú szigetelést kell elhelyezni a tetőn. Másodszor a tetőszerkezetben légrést kell kialakítani, ahol a levegő szabadon tud járni-kelni, és ezáltal hűteni tudja ezt a hatalmas felületet. Építkezőként ügyeljünk arra, hogy ezt megbeszéljük a tervezés során az építésszel, majd később a kivitelezés során az ács csapattal is. Végül pedig meg kell akadályoznunk a melegítő napsugarak bejutását a házba. Ez az üvegfelületek mentén történő árnyékolást jelenti. Ha tetőtéri ablakunk van, akkor ne sajnáljuk a pénzt a külső hővédő rolóra. Ahogy a neve is mutatja, a hő ellen véd, tapasztalatok pedig azt igazolják, hogy ha leengedjük, akár 5 fokkal is hűvösebb lesz bent, mintha nem lenne semmilyen védelem az ablakon.
És télen? A tetősík ablakokon háromszor annyi napfény juthat be, mint homlokzati társain. A több napfény azon túl, hogy egészségünkre és közérzetünkre is jótékony hatással van, hőnyereséggel is jár. A megfelelően megépített, jól szigetelt tetőterünk legnagyobb hűlő felületei a tetőtéri ablakok, ezért rendkívül fontos, hogy olyan tetőtéri ablakokat válasszunk, melyek kiváló hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek, tehát energiatakarékosak. Ezeknek a kívánalmaknak tökéletesen megfelelnek a 3-rétegű üvegezéssel rendelkező VELUX Standard Plus tetőtéri ablakok.