Nem feltétlenül vezet túlmelegedéshez, ha sok nagy ablak van az épületen.
Ahhoz, hogy bőséges természetes fény jusson az épületbe, nagy, soküveges ablakokat kell használni. Hat Model Home 2020 épületünket éppen ezért nagyméretű ablakfelületekkel láttuk el, hogy magas benapozási tényezőt érjünk el. Nagy ablakokkal azonban túlságosan megnövekedhet a passzív hőfelvétel, ami különösen az alacsony energiafogyasztású épületeknél okoz problémát, főleg nyáron.
A tesztcsaládok nagyon örültek annak, hogy sok természetes fény jut a házakba, ezt tekintették az egyik legnagyobb értéküknek. Még inkább figyelemre méltó, hogy a hat épületből öt a lehető legmagasabb pontszámot érte el kellemes hőérzet szempontjából, ami jelzi, hogy a passzív hőfelvétel szinte semmilyen problémát nem okoz.

Mikor reggel felébredünk, vagy hazatérünk a munkából, a legtöbben felkapcsoljuk az elektromos világítást. Úgy érezzük, otthonunk túlságosan sötét, emiatt nem nyújt kellő komfortérzetet, és nem látja el funkcióját.
Ezt a problémát a Model Home 2020 épületek többsége átfogó megoldással orvosolja, amelynek lényege, hogy a nap során a lehető legnagyobb mennyiségű természetes fény jusson a házba az ablakokon keresztül. Ennek eredménye a természetes fényből fakadó önállóság, ami azt jelenti, hogy a legtöbb család megváltoztatta világítási szokásait, és napkeltétől napnyugtáig nem használt mesterséges világítást – még a téli hónapokban sem!

Lefekvéskor testhőmérsékletünk természetes módon csökken, hogy szervezetünk energiát takarítson meg. Meleg hálószobában kényelmetlenül érezzük magunkat, emiatt pedig romlik az alvásminőség.
A Model Home 2020 épületeiben a délután folyamán tetőzik a hőmérséklet. Napnyugta után azonban mérsékelt szintre csökken, ezáltal pedig kellemes alvási környezet jön létre a pihenés szempontjából fontos 22.00 és éjfél közötti órákban is.

Minden épületben szellőztető hűtést alkalmazunk a passzív hőfelvétel szabályozására és az éjszakai hőmérséklet csökkentésére. A szellőztető hűtés a szobahőmérséklet csökkentése céljából nagy mennyiségű friss kültéri levegőt juttat a házba.
Az ablakok tényleges helyzetének megfigyelésével össze tudtuk vetni az ablakhasználatot az adott hőmérsékletszinttel. Adataink szerint egyértelmű összefüggés van a kellemes hőmérséklet és a nyitott ablakok között. Ha tehát éjszakára nyitva hagyjuk az ablakokat, akár 6° C-kal is csökkenthetjük a hőmérsékletet, így reggelre kellemes, 20° C körüli hőmérsékletet érhetünk el.

Minden bemutatóépületet külső hővédő rolóval szereltünk fel, hogy szabályozzuk az épületbe jutó napenergia mennyiségét, és kellemes hőérzetet tartsunk fenn. Ahogyan azt az ablakhasználat esetében tettük, az árnyékolók helyzetét is feljegyeztük a nap folyamán, hogy megfigyeljük, milyen összefüggés van az elfogadható hőmérséklet és a külső hővédő roló pozíciója között.
Az így gyűjtött adatokból kiderül, hogy a kettő között egyértelmű kapcsolat van, és a külső árnyékolás fontos szerepet játszik abban, hogy otthonunkban kellemes hőérzetet érjünk el.

A kézi működtetésű termékek műszaki teljesítmény szempontjából ugyan egyenrangúak a távvezérelt megoldásokkal, gyakorlati hasznosíthatóságuk azonban továbbra is korlátozott. A lakóknak egyszerűen sem idejük, sem türelmük nincs ahhoz, hogy szükség esetén minden egyes ablakot és árnyékolót maguk működtessenek.
A vizsgált épületeket automatizált ablakokkal, árnyékolókkal és gépi szellőztető rendszerekkel is felszereltük. Intuitív vezérlőegység alkalmazásával egy sor előre ütemezett programot biztosítottunk a családoknak, hogy automatikusan működtethessék a rendszert, és ezáltal éjjel-nappal jó levegőminőséget és kellemes hőérzetet érjenek el. A házakról készült jelentések alapján a családok éltek az automatizálás kínálta lehetőségekkel, és nagyra értékelték az elért hatást.

Egészséges beltéri klíma kialakításához folyamatos szellőztetéssel tiszta, friss kültéri levegőre kell cserélni a nyirkos és CO₂-vel telített beltéri levegőt.
A mért értékek azt mutatják, hogy a nagymértékű természetes szellőzésnek köszönhetően tavasszal, nyáron és ősszel végig alacsony volt a CO₂-szint a bemutatóépületekben. Már kis hőmérsékletbeli eltérés esetén is létrejött a kürtőhatás a levegő talajról felfelé történő áramlásával.

Európában egyre több házban alkalmaznak hővisszanyeréses gépi szellőztetést, hogy télen energiát takarítsanak meg. Minden ilyen rendszer valamilyen formában csökkenti a CO₂-szintet, így megfelel a jelenlegi építési szabályzatoknak. Sajnálatos módon azonban nem mindegyikük rendelkezik a kellő jellemzőkkel ahhoz, hogy jó alvásminőséget biztosítson a hálószobában, mivel a CO₂-szint gyakran meghaladja az 1150 ppm értéket.
A vizsgált Model Home 2020 épületekben elért CO₂-szint alacsonyabb, mint a legtöbb hagyományos házban, értéke ezért rendkívül kedvezőnek tekinthető.

Az egyik németországi bemutatóépület hálószobájában nem alakult ki megfelelő kürtőhatás a szellőzéshez. Mivel az ott lakó család először úgy döntött, hogy a privát szféra megóvása érdekében éjszakára zárva tartják az automatizált tetőtéri ablakokat, így a hálószobai CO₂-szint állandóan magasabb volt, mint a ház többi helyiségében.
Csak akkor sikerült a jó beltéri levegőminőségre vonatkozó aktívház-előírások szerint kielégítő értéket elérni a hálószobában, miután átprogramozták a tetőtéri ablakokat úgy, hogy lefekvés előtt automatikusan szellőztessenek, és alacsonyabb CO2-szintnél nyíljanak ki.